A versek olvasása nem csak értelmi, hanem érzelmi intelligenciát is feltételez, sok esetben a vers mondanivalója nem konkrét gondolatokon keresztül, hanem a belőlünk kiváltott érzéseken át jut el az olvasóhoz. Talán ezektől az érzésektől menekülünk, ezektől az érzésektől félünk, és emiatt kerülnek a versek parkoló pályára életünkben, és egyre kevesebb emberhez jutnak el, egyre kevesebb embert érdekelnek.
Holott csak egy kevés nyitottságra van szükség ahhoz, hogy megértsük és értékeljünk olyan szépirodalmi alkotásokat, amelyek mind-mind mondanivalót hordoznak számunkra.
Talán a szavak játéka, a szavak mögött felbukkanó érzések, amelyek lelkünkig érnek, vagy egyszerűen egy emlék, amit felidéz a költői mondanivaló, vagy épp a rímek játéka, bármelyik is legyen, ami támpontot ad ahhoz, hogy újabb és újabb verseket olvassunk, már jó úton járunk.
Ha eddig nem olvastunk verset, ám van olyan költő, amelyiknek egy-két verse már megérintett, tökéletes irány a folytatásra, megismerni adott költő alkotásait, egyéb műveit, amelyek lépésről lépésre hozzászoktatják agyunkat a vers által közvetített mondanivalóhoz.