A „zöld tündér csókja“ felér egy lórúgással. Ez nem csoda, hiszen nem ritka, hogy a szesztartalma eléri a 80%-ot és minimum 45%-nál kezdődik a „leggyengébbb“ változat.
De mi ezzel a baj? Az, hogy a legtöbbünknek fogalma sincs az abszint helyes fogyasztásáról. Ezért van az, hogy sokunknak egyből elmegy tőle a kedve, már egyetlen korty után, amikor végigégeti az egész emésztőrendszerünket. Az abszint nem más, mint egy koncentrátum, olyan mintha szörpöt innánk, amennyiben tisztán fogyasztjuk.
A helyes fogyasztásához fel kell hígítani jeges vízzel, sőt, ízlés szerint akár cukrozható is. Hígítás után egészen kellemes, édeskés, ánizsos italt kapunk, ami csupán 11-12% szesztartalommal rendelkezik.
Az alkoholkultúra szempontjából, aki tisztán issza az abszintot, nagyjából olyan, mintha vizespohárba töltené a pálinkát vagy meginná a koktél bittert. De minek ez a sok cécó a vízzel meg a cukorral? Miért nem palackozzák eleve hígítva? Az ok nem más, mint az illóolajok kicsapódása, ami miatt így már nem tárolható.